A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. jelentősen átalakította a zálogjog szabályozását, azon belül az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának rendszerét. Az új Ptk. bevezette a hitelbiztosítéki nyilvántartást, melynek leglényegesebb szabályait - a Ptk-n túlmenően - a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény tartalmazza.
Míg a korábbi szabályozás szerint az ingót terhelő jelzálogjog alapításához a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartásba – gépjárművek esetén a speciális gépjármű-jelzálogjogi nyilvántartásba – való bejegyzése volt szükséges, addig a továbbiakban a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon (pl: repülőgép, hajó) és a lajstromba vett jogokon (pl: védjegy, szabadalom, gazdasági társaságban tagsági jog) kívüli más vagyontárgyakon: azaz a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított zálogjogokról a nyilvánosság értesülhessen, és ezáltal azok elzálogosítását harmadik személyek is megismerhessék. (Az ingatlanon alapított jelzálogjogot továbbra is az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni, míg a lajstromozott ingó dolgok, jogok vonatkozásában a jelzálogjog megalapításához az új Ptk. szerint a megfelelő lajstromba való bejegyzés szükséges.)
Míg a korábbi, a közjegyzők által vezetett ingó zálogjogi és gépjármű jelzálogjogi nyilvántartások közhiteles voltak, addig az új hitelbiztosítéki nyilvántartás nem közhiteles, abba közvetlenül az érintett felek (vagy képviselőik) egy internetes felületen, elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozataik útján maguk jegyzik be a zálogjogot. A hitelbiztosítéki nyilvántartás mindössze azt tanúsítja hitelesen, hogy a nyilatkozattevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. A hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal való egyezőségéért, továbbá a nyilatkozatban szereplő adatok helyességéért a nyilatkozattevő felel.
Újdonság az is, hogy az új Ptk. alapján nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a lízingszerződés és a faktoring szerződés megkötése is bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogkötelezett személyéhez kapcsolódóan tartja nyilván az adatokat. Gépjárművek esetén azonban, ha azok egyedileg meghatározva - azaz az alvázszámuk, mint egyedi azonosító megadásával - kerülnek elzálogosításra, úgy az alvázszám alapján is le lehet kérdezni az adatokat. A nyilvántartott adatokba való betekintés a hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló internetes felületén bárki részére, azonosítás nélkül, ingyenesen elérhető a zálogkötelezett adatainak megadásával.
Ahhoz, hogy a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehessen, előzetesen kötelesek regisztrálni magukat a hitelbiztosítéki rendszer elektronikus felületén, továbbá a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmezőnek 15 munkanapon belül közjegyző előtt azonossági nyilatkozatot kell tenni. A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele csak regisztrált felhasználók között lehetséges, tehát mind a zálogjogosultnak, mind pedig a zálogkötelezettnek regisztrált felhasználónak kell lennie.
Zálogjogi nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. Amennyiben a zálogjogosult tesz zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot, úgy a nyilatkozatához a zálogkötelezett hozzájárulása is szükséges, míg fordított esetben, azaz a zálogkötelezettnek a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatához nem szükséges a zálogjogosult hozzájárulása. Zálogjog törlése esetén viszont a zálogjogosult egyoldalúan is tehet nyilatkozatot, nem kell hozzá a zálogkötelezett beleegyezése, míg a zálogkötelezett csak a zálogjogosult hozzájárulásával tudja töröltetni a zálogjogot: a zálogjogosult 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy a zálogjog törléséhez hozzájárul vagy a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot tehet. Fontos szabály, hogy ha a zálogkötelezett zálogjog-törlési nyilatkozatához a zálogjogosult 30 napon belül nem tesz a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot, akkor a 30 napos határidő lejártát követő napon a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásból így is törlésre kerül!
A zálogjogi nyilatkozat alapja a felek közt megkötött zálogszerződés, melyet az új Ptk. alapján már nem kell közjegyző által közokiratba foglaltatni, a felek zálogjogi nyilatkozataikat most már egyszerű magánokirati formában írásba foglalt zálogszerződések alapján tehetik meg, de továbbra is lehetőség van arra, hogy a zálogszerződések közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban készüljenek.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételekor a nyilatkozatot tevőnek költségtérítést kell fizetnie a MOKK részére. A hitelbiztosítéki rendszer üzemeltetését a MOKK látja el, s biztosítja, hogy a felület minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen.